family? WTF?! az érzés amikor jót akarsz tenni, de megint te vagy a szar.
Anya már megint hozta a formáját...hurrá! Egész nap azt hallgattam hogy milyen lekezelően viselkedik apával, meg hogy osztja pedig ő semmit nem tett ellene, tesómmal meg milyen nyalifalin viselkednek egymással. Az ilyet nem bírom. NAGYON NEM. Úgyhogy nap vége felé hangot is adtam ennek, miszerint egész nap ezt hallgattam, és hogy apa nem csinált semmit. Erre ő felháborodott hogy ugyvan, védjem megint apát, minket összekéne kötni, tiszta apja lánya. (mindig ezzel van megáldva hogy én mennyire apám vagyok...negatív értelemben) Mondom őt meg tesómmal kéne összekötni, mire ő azt mondta hogy többre is menne vele mint velünk...Már régóta megy ez, hogy mindig a tesóm (bátty) a kedvenc. Mindig én vagyok a semmirekellő 2., akivel csak a baj van. És ehhez már annyira hozzászoktam, hogy az már helytelen. És csodálkozik hogy nemszeretek itthon lenni. Persze hogy nem ha 24/12 órában az ordibálását hallgatom, amit még max hangerős füles sem tud eltompítani. Vagy velem vitázik, vagy apával. Mikor meg inkább egész nap máshol vagyok, akkor az a baj hogy sose vagyok itthon. Néha már úgy vagyok vele hogy inkább máshol mint itthon...Na de mindegy is.
D.! Szokj hozzá hogy akármit csinálsz az sose jó.
Így nem tudom, hogy fog anya elengedni a vasárnapi ottalvósra..de hogy én azt nem mondom le, az is biztos.
'Cause when you given up...when no matter what you do, it's never good enough.
Open doors
Isten hozott, mikor visz? Viccet félreétve. Örülök hogy itt vagy! Gondolom nem lehetetlen kitalálni, hogy egy blogon jársz. Így van...egy a sok közül. Ez nem arról fog szólni hogy mit csináltam xy napon, mert abból senki nem tanul. Senkit nem ragad meg. Sokkal inkább érzelmi hullámvölgyek lesznek jellemzők a blogra. Nem cselekvések, lelki dolgok. És hogy mi sül ki belőle? Kiderül. Nem ígérek heti 4 frissítést, de még 3-at se. Amint úgy érzem hogy írnom kell, írok. Legfőképp magam miatt írok. Hogy kiadjam. Senkinek nem fogok megfelelni, soha nem is voltam olyan, soha nem is leszek. Ezt elfogadtam. De naa, legyünk kicsit optimisták! Próbálok mindent beleadni az oldalba, aztán meglátjuk mi lesz. Azért remélem lesz 1-2 olvasóm/látogatóm, akik nem tekintik feleslegesnek az itt eltöltött időt. :)
xoxo: D.
|